Állítsd be kezdőlapnak!
Így állíthatod be az msn.mainap.hu-t kezdőlapnak
Magáncsőd: segítene, mégsincs Magyarországon
Először a Fidesz-kormány idején merült fel a magáncsőd bevezetése, de semmi nem lett belőle. Később az MSZP és a Nemzeti Bank és felvetette, de az ötlet szintjén elhalt a kezdeményezés. Pedig, szakértők szerint sokaknak segíthetne a magáncsőd.
A közgazdász szerint nem sok hitelest érintene (NOL/Reviczky Zsolt)
Kapcsolódó cikkek
Önkorlátozásért cserébe a tartozás egy részének elengedése és mentesülés a kilakoltatástól – ez a magáncsőd lényege, amelynek bevezetését az IMF javasolja Magyarországnak sok egyéb intézkedés mellett.
Magyarországon először az első Fidesz-kormány idején, 2001-ben merült fel a magáncsőd bevezetése, de hiába dolgozták ki a törvényjavaslatot, végül semmi nem lett belőle.
2009 tavaszán készült egy újabb tervezet, ami az előző kormány tervei szerint 2010-ben hatályba is léphetett volna. Végül a kormányváltással az is süllyesztőbe került. Az MSZP 2010 októberében újra benyújtotta a magáncsődről szóló törvényjavaslatot, ám azt még csak tárgysorozatba sem vette a kormányzati többség.
– Ez egy érdekes jogtechnikai megoldás, semmi több. Olyan kevés embert érint, hogy nincs különösebb jelentősége – állítja Pogátsa Zoltán közgazdász. Hozzáteszi: mivel ezzel a megoldással csak azok élhetnek, akiknek van valamennyi vagyonuk és hosszú távon rendszeres jövedelmük, nem fog az eladósodott tömegeknek segíteni.
Az előző kormány által kidolgozott javaslat szerint ezzel az intézménnyel a teljesen vagyontalan adósok valóban nem élhettek volna. Az eljárás alapja ugyanis, hogy miközben az adós krízishelyzete enyhül, a hitelező esélyei nőnek a pénze (vagy a pénze egy részének) visszaszerzésére.
Az egyik változat az adós és a hitelezők megállapodásán alapult volna - írja a nol.hu. Ebben az esetben az adóst az eljárás kezdetétől moratórium védi a végrehajtástól. A tervezetben szereplő másik verzió szerint, ha nem jön létre megegyezés a hitelező és az adós között, akkor egy vagyongondnok kapja meg az adós vagyona felett a rendelkezés jogát az eljárás 5-7 éves időtartama alatt.
A kijelölt gondnok először kifizeti a tartozások negyedét a vagyonból, majd folyamatosan törleszt az adós befolyó jövedelmeiből öt évig. Figyel arra is, hogy az adós ne vehessen fel újabb kölcsönt, ne költsön felesleges dolgokra.
Ha az adósnak nincs munkája, kötelező részt vennie továbbképzéseken és elfogadnia a felajánlott munkalehetőségeket. Azzal, hogy részt vesz egy ilyen eljárásban, még nem mentette meg az ingatlant, ami miatt eladósodott. Előfordulhat, hogy kisebb értékű lakásba kell költöznie vagy vissza kell bérelnie korábbi otthonát.
Azonban az biztos, hogy a család nem kerül utcára. Az időszak végén pedig az adós kérheti, hogy a fennmaradt tartozások alól felmentést kapjon, amiről a bíróság dönt. A Magyar Bankszövetség a törvényjavaslat kidolgozásakor elismerte az intézmény létjogosultságát, de úgy vélte, hogy a magáncsőd bevezetéséhez sokkal nyugodtabb gazdasági helyzetre lenne szükség.
Győri Péter, a fővárosi önkormányzat hajléktalanellátó szervezeteit összefogó Budapesti Módszertani Szociális Központ szakmai igazgatója jelen körülmények között nehezen tudja elképzelni az intézmény hazai bevezetését.
– Magáncsőd, végtörlesztés, bankadó – mindez együtt nem megy. A magáncsődeljárás végén ugyanis a bank a maradék adósságot elengedi, vagyis őt is éri valamilyen veszteség – fogalmaz.
